Az óraátállítás hatása az emberekre

Annak idején, mikor bevezették az óraátállítást ősszel és tavasszal, azzal indokolták, hogy ez a gazdaság szempontjából fontos lépés, mert sok villamos energiát lehet megspórolni. Akkor senkit nem érdekelt – és talán nem is túl sok emberben merült fel – az a kérdés, hogy ez vajon milyen hatással lesz ránk, emberekre.

A  szubjektív  és objektív tapasztalatok /pl. baleseti statisztikák/  elgondolkodtató adatai és a chronobiológiával /biológiai óra élővilágra gyakorolt hatását vizsgáló tudomány/ foglalkozó szakemberek véleménye szerint ideje lenne az óraátállítás ötletét újra fontolóra venni.

A chronobiológia tudománya talán még gyerekcipőben sem járt az óraátállítás idején, azóta viszont a biológia egy nagyon ígéretes szakágává nőtte ki magát, tanácsait az orvostudomány kikéri és komolyan veszi. Példa erre, hogy az USA több onkológiai központjában a kezeléseket a chronobiológusok által javasolt
időpontok szerint programozzák és ennek eredménye a túlélési statisztikákban tükröződik.

A chronobiológusok szerint az óraátállítást követő néhány napban bekövetkező lényegesen több baleset érthető. A biológiai óránk egy rendkivűl finom műszer. A szervezetünkben lejátszódó életfolyamatok ritmusát a biológiai óra hangolja össze. Úgy működik, mint a karmester a zenekar élén. Karmester irányítása nélkül nem tudna egy olyan soktagú zenekar működni, mint amilyen egy élő szervezet! Az emberi szervezet a maga rendkívül bonyolult testi-lelki és szociális folyamataival a világ legösszetettebb élőlénye és igen érzékenyen reagál a változásokra. A legkisebb változás is kibillenti az egyensúlyából a rendszert és változások sorát eredményezi egész addig, míg egy új működési egyensúly be nem áll. Az egyensúly vesztett állapotban viszont a rendszer sérülékeny és sokkal bizonytalanabbul reagál a környezeti ingerekre. Az ember esetében ez konkrétan azt jelenti, hogy lankad a figyelme, fáradékonyabb, megnő a reakcióideje és csökken a reakciók pontossága. Természetesen ez fokozza a balesetek kockázatát, ami meg is látszik, mert az óraátállítást követő napokban sokkal több baleset van – sajnos.

Az óraátállítás a legnagyobb gondot azoknak az embereknek okozza, akik pontos napirend szerint élnek. Nyilván aki mindennap ugyanakkor fekszik le és reggel is ugyanabban a megszokott időben kel fel, annak át kell állnia egy új napirendre és ez időt igényel, ami idő alatt ők sérülékenyebbek.
Ez persze semmiképpen sem jelenti azt, hogy rosszabb lenne, ha valakinek van egy jól megszokott napirendje, mint a természetben az élőlényeknek, akiknek az életműködéseit a Nap programozza. Ez így lenne természetes és az utolsó 150 évet kivéve – mióta Edison felfedezte az elektromos áramot – ez mindig is így volt. A civilizált ember a villany segítségével a földi élet örök törvényét felül képes írni, de tudomásul kell venni, hogy ennek az előnyei mellett hátrányai is lehetnek.

Az az igazság, hogy azok az emberek, akiknek nincs napirendjük, hol ekkor fekszenek, hol akkor, hol beledolgoznak az éjszakába, hol belealszanak a nappalba valójában sokkal sérülékenyebbek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a több műszakban vagy éjszakás műszakban dolgozó emberek átlag életkora lényegesen alacsonyabb és a különböző megbetegedési listákon is /szív- érrendszeri, rák, II-es típusú cukorbetegség stb/ magas kockázatú helyeken szerepelnek.

A másik probléma az óraátállítással az ember biológiai ritmusainak ciklusidejével kapcsolatos. A felnőtt ember idegrendszerének alapritmusa kb. 90 perces, alvási ciklusaink is erre a ritmusra épülnek rá. Normálisan 5 kb 80-100 perces ciklust alszunk éjszakánként. Mivel minden ciklus végén egy „kapu” nyílik, ami automatikusan felajánlja éber állapotban az elalvás lehetőségét, sokkal könnyebb lenne az átállás, ha másfél órával kéne előrébb vagy hátrább állítani az órát, mert akkor csak 1 „kapuval” kéne előrébb vagy hátrább „ugranunk”, de magát a 90 perces ultradián ritmust nem zavarnánk meg.

Hogyan tudjuk minél rugalmasabbá tenni az óraátállást a magunk számára?

Az őszi óraátállítás sokkal kellemesebb, mert úgy érezzük „nyerünk 1 órát”, azaz október 26-án hajnali 3-kor 2-re fogják visszaállítani az órákat, tehát 1 órával tovább aludhatunk reggel. Így estére, a szokásos lefekvési időnkre nem is leszünk túl álmosak. Azt javaslom, hogy azért, hogy ne kelljen egyszerre a napirendünket is és a 90 perces ritmusunkat is megtörni, a 90 perces ritmusunk szerinti következő kapuban, tehát pl. aki fél 11-kor szokott lefeküdni, az most az új idő szerint ne fél 11-kor, hanem 11-kor menjen aludni. Az új idő szerint ugyanis ez lesz a következő kapu, amikor amúgy is automatikusan elálmosodik.

Napközben viszont sokszor nézzen az órájára, „tanítsa” a szervezetét az új időre.

Ezek az egyszerű tanácsok megkönnyítik az átállást, 1-2 napra lerövidítik még a nagyon szabályos életvezetésű emberek számára is.
Akinek nincs napirendje, annak talán nem is jelent különösebb problémát az óraátállítás. Tudniuk kell viszont arról, hogy a rendszertelen életmód nagyon komoly rizikó az egészség szempontjából. A kiszámíthatatlanság, amit a belső biológiai lényük átél /nem tudja mikor fog aludni, vagy enni stb/ óriási stresszt jelent a szervezetnek és ezért minden stresszbetegség hamarabb megjelenhet az ő esetükben. /Szív- érrendszeri betegségek, allergiák, hormonzavarok, gyomor- bélrendszeri megbetegedések, fájdalomszindrómák, stb, sajnos beleértve még a rákot is./

Szeretne újra normálisan aludni? Lépjen velem kapcsolatba!