Alvászavar következményei
Az elhúzódó alvászavarnak a testi-lelki egészségünkre komoly kihatással van.
Az alvászavar mindenekelőtt stressz, ezért minden, amit a stressz okoz, az az alvászavarnak is következménye lehet:
- gyomor-, bélrendszeri betegségek: gyomorfekély, reflux, IBS stb.
- hormonzavarok: meddőség, pajzsmirigy rendellenesség, cukorbetegség, elhízás, stb.
- fájdalomszindrómák
- kimerüléses kórképek
- pszichiátriai rendellenességek: depresszió, pánikzavar, indulatkezelési nehézségek, szorongás, pszichoszomatikus kórképek stb.
- tanulási, emlékezeti, döntési nehézségek, fizikai és mentális teljesítménycsökkenés
- balesetveszély
De sajnos, túl ezen, az alvászavar súlyosan érinti az éjszaka aktív életfolyamatainkat, ilyen pl. az immunrendszer működése. Tudományos vizsgálatok szerint, 4 napig tartó, 6 óránál kevesebb alvás az immunrendszer működését 40 %-kal csökkenti. Ez nemcsak a fertőzések lehetőségét növeli, de sajnos a rákét is. Az alvásbetegek körében sokkal magasabb a különböző rákbetegségek előfordulása.
Depresszió és alvászavar
Az alvászavar és a depresszió előbb vagy utóbb együtt fog fellépni. Sokszor utólag sem megállapítható, hogy melyik volt előbb. Az alvászavar miatti kimerülés vezetett-e depresszióhoz, vagy a depresszió volt előbb, aminek idővel jellemző velejárója lesz az alvászavar.
Amennyiben az alábbi tünetek közül legalább 5 jellemző Önre, akkor valószínűleg depressziós:
- rossz hangulat
- örömre való képesség elvesztése
- önértékelés elvesztése
- alvászavar
- koncentrációzavar
- gondolkodási nehézségek
- döntésképtelenség
- emlékezetzavar
- hízás vagy fogyás étvágytalanság miatt
- krónikus fáradtság
- öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok
- a jövővel szembeni érdeklődés hiánya
- napi életvezetési problémák
Egy súlyos depresszió kezelése sokszor antidepresszáns gyógyszeres kezelést is igényel. DE tudni kell, hogy amennyiben nem részesül chronobio-pszichológiai tanácsadásban és pszichoterápiában, akkor nagy valószínűséggel az antidepresszánsok hosszútávon nem hozzák meg a remélt eredményt!
Az alvászavar és az elhízás együtt-járása
Talán nem véletlen, hogy mind az alvászavar, mind az elhízás népbetegség. A legújabb tudományos vizsgálatok igazolták, hogy a 7,5 óránál kevesebb napi alvás az inzulin kiválasztást szabályozó hormonrendszer súlyos zavarát okozza és ez hosszútávon elhízáshoz vezet.
Talán ebből egyértelmű is, hogy a fogyókúráknak semmi értelme nincs addig, amig nem szánunk elég időt az alvásra. Ha esetleg alvászavarban szenvedünk, akkor viszont okosabb először alvásterapeutához fordulni, mert elégtelen mennyiségű vagy minőségű alvás mellett hiába küszködünk még a fogyókúrával is, csak további extra stresszt jelent a szervezetnek, de sikerre biztos nem számíthatunk.
Érdemes elgondolkodni azon az összefüggésen is, hogy a rövid alvási idő a szervezet evolúciós kódjában a táplálékbőséggel együtt szerepel: nyáron hosszúak a nappalok, sok a táplálék – az élőlények ilyenkor zsírraktárakat képeznek, amit majd a hosszú téli hónapokban fogyasztanak el/le. Tehát azzal, hogy keveset alszunk, testünket a zsírpárnák szaporítására sarkalljuk….
Rendelésemen komplex személyre szabott alvási-táplákozási terápiás programot kaphatnak a fogyni vágyó alvászavarban szenvedő páciensek.
Fizikai és szellemi teljesítménycsökkenés
Az alvászavar a krónikus fáradtság miatt természetesen fizikai és szellemi teljesítmény csökkenéshez is vezet.
A fizikai teljesítőképesség csökkenése akár a napi életvezetést is megnehezíti. Bár nem tud aludni a beteg, mégis húzza az ágy, nehezére esik felkelni. A napi feladatok ellátása is nehézséget jelent. Nehezen tud koncentrálni. Ez a munkájának ellátásában vagy a tanulmányaiban akadályozza. Gondolkodása, tanulási képessége, emlékezete súlyosan hátráltatott. Képtelen döntéseket hozni, hezitál, bizonytalan, késlekedik, halogat. Motivációja alig van.
A reakcióidő jelentősen megnő, ami könnyen balesetekhez vezethet
A sportteljesítmények romlanak.
Az elszenvedett kudarcok az önértékelését egyre jobban aláássák. Érthető a szorongás fokozódása és a depresszió kialakulása.
Reflux és társai
A reflux, a gyomorfekély és az IBS – irritábilis bélszindróma – az alvászavar gyakori következményei. Ezeknek a tipikus pszichoszomatikus kórképeknek a hátterében chronobiológiai zavar áll. Az alvászavar gyógyulásával ezek a tünetek is rendeződnek.
A balesetmentes közlekedésért
Tudományosan megtervezett alvásprogram a gépkocsivezetőknek a balesetmentes közlekedésért!
A kialvatlanság és az alvászavar áll a legtöbb közúti baleset hátterében!
A tudományosan megtervezett chronobio-pszichológiai módszer sikere igazolja, hogy a belső pszichobiológiai programunkhoz való igazodás a pihentető, jó alvás záloga: aki megtanulja felismerni szervezete belső ritmusát és alvását ehhez igazítja az képes lesz újra jól aludni akár változó feltételek /pl. váltott műszak, éjszakai munka, éjszakai vezetés, hosszú fárasztó vezetési feltételek/ mellett is. Az alvásterápiában jártas tanácsadó pszichológus rugalmasan alkalmazható személyre szabott alvásprogramot tud javasolni és betanítani bárkinek, annak is aki egyszerűen csak enyhe alvászavarban szenved és annak is aki azért kialvatlan, mert különböző elvárások miatt nincs lehetősége éjszaka eleget aludni. Az éjszakai alvás hiányát jól megtervezett nappali alvásszakaszokkal lehet pótolni, de csak akkor, ha azok a belső ritmusunknak megfelelő időben történnek.
Az alváspszichológus dolga az alvási káoszban a személyes adottságokat és lehetőségeket figyelembe véve rendet teremteni, és az alvászavar már a múlté. Gépkocsivezetők részére lehet olyan alvásprogramot tervezni ami egyúttal szolgálja a változó fuvarigényeket és a belső szervezet harmóniáját is – biztosítva ezzel a balesetmentes közlekedés feltételét.
A közúti balesetek 40%-ának hátterében közvetlenül a kialvatlanság áll, további 35%-uk közvetett kapcsolatban van az alvászavarokkal. Ez az elrettentő adat és a mögötte húzódó emberi tragédiák egyre inkább sürgetnék az alvás működésével kapcsolatos ismeretek széleskörű elterjedését.
Krónikus fáradtság szindróma
Az alvászavar következtében természetesen kialakul a krónikus fáradtság szindróma . A napi életvezetés egyre nehezebbé válik. A fizikai, mentális ill érzelmi terhelhetőség egyre csökken, majd szinte minimális lesz. A rosszkedv, a kilátástalanság érzése egyre jobban elmélyül, ami depresszió kialakulásához vezethet. A pszichoszomatikus esékenység nő. Stresszbetegségek és krónikus fájdalmak alakulhatnak ki. A tünetek hosszútávon akár a normál életvezetés teljes kudarcát eredményezhetik.
Éjszakai evésszindróma
Ez a betegség tulajdonképpen az alvászavar és az alvajárás egy speciális esete. A probléma hátterében jellemzően jól körvonalazható pszichés probléma áll. Nem segít rajtuk, amikor családtagjaiktól, barátaiktól megkapják, hogy: nem igaz, hogy nincs annyi akaraterőd, hogy megálld, hogy ne zabálj éjszaka! …. Nem győzőm hangsúlyozni, hogy ezek a betegek NEM tehetnek róla, hogy éjszaka felkelnek és mértéktelenül esznek – egyszerűen nincsenek tudatában, mit tesznek, tudatuktól, akaratuktól teljesen függetlenül teszik.
Fájdalomszindrómák
Jelen esetben azokra a hosszan fennálló, különösebb szervi okra nem visszavezethető fájdalmakra gondolok, amik hátterében nagy valószínűséggel pszichoszomatikus tünetképződést feltételezhetünk. Ezeket gyakran stressz következtében kialakult fájdalomszindrómáknak tekintjük, és az alvászavar, mint tartós, súlyos stressz könnyen vezethet ilyen kórképhez. A fájdalom helye sokszor a stresszt okozó, elszenvedett trauma jellegére is utal. Pl. aki sokat vállal, annak a válla fájhat, a negatív indulatok a gyomor- bélrendszer fájdalmaihoz vezethetnek stb.
Ha valaki magára vagy családtagjára, barátjára ismer, kérjen mielőbb segítséget.
Ez a betegség gyógyítható, de kezelés nélkül nagyon komoly gondokat fog okozni.