Alvászavar

Az alvászavar tünetei

Amennyiben ilyen tünetei vannak, biztosan alvásterápiára van szüksége:

  • nehezen alszik el
  • többször felébred éjszaka
  • álmatlanul forgolódik
  • korábban ébred, mint szeretné
  • fáradtan ébred
  • rémálmok gyötrik
  • úgy érzi, hogy felületesen alszik
  • éjszaka ellenállhatatlan vágyat érez arra, hogy felkeljen és egyen
  • alvással kapcsolatos szorongásai alakultak ki:
    • ki fognak rúgni a munkahelyemről, mert nem tudok elég jól teljesíteni
    • ha nem tudok levizsgázni, nem lesz meg soha a diplomám
    • apámnak is ez volt a baja, persze, hogy szívinfarktust kapott
    • anyámnak is ez volt a baja, biztos ennek köszönheti a rákját
    • annyira nem tudok már figyelni a fáradtságtól, hogy majd balesetet szenvedek, elgázol az autó vagy én ütök el valakit
    • akár bele is halhatok, ha nem fogok tudni aludni
    • már mindenkivel csak erről tudok beszélni, meg fognak utálni
    • ebben az állapotban semmit sem ér az életem, legjobb lenne öngyilkosnak lenni
    • egész nap azon aggódik, hogy vajon tud-e majd aludni éjszaka
    • lelkiismeret furdalás gyötri mert türelmetlen pl. a gyermekével

Az alvászavar következményei

Az elhúzódó alvászavarnak a testi-lelki egészségünkre komoly kihatással van. Az alvászavar mindenekelőtt stressz, ezért minden, amit a stressz okoz, az az alvászavarnak is következménye lehet:

  • gyomor-, bélrendszeri betegségek: gyomorfekély, reflux, IBS stb.
  • hormonzavarok: meddőség, pajzsmirigy rendellenesség, cukorbetegség, elhízás, stb.
  • fájdalomszindrómák
  • kimerüléses kórképek
  • pszichiátriai rendellenességek: depresszió, pánikzavar, indulatkezelési nehézségek, szorongás, pszichoszomatikus kórképek stb.
  • tanulási, emlékezeti, döntési nehézségek, fizikai és mentális teljesítménycsökkenés
  • balesetveszély

De sajnos, túl ezen, az alvászavar súlyosan érinti az éjszaka aktív életfolyamatainkat, ilyen pl. az immunrendszer működése. Tudományos vizsgálatok szerint, 4 napig tartó, 6 óránál kevesebb alvás az immunrendszer működését 40 %-kal csökkenti. Ez nemcsak a fertőzések lehetőségét növeli, de sajnos a rákét is. Az alvásbetegek körében sokkal magasabb a különböző rákbetegségek előfordulása.

Depresszió és alvászavar

Az alvászavar és a depresszió előbb vagy utóbb együtt fog fellépni. Sokszor utólag sem megállapítható, hogy melyik volt előbb. Az alvászavar miatti kimerülés vezetett-e depresszióhoz, vagy a depresszió volt előbb, aminek idővel jellemző velejárója lesz az alvászavar.

Amennyiben az alábbi tünetek közül legalább 5 jellemző Önre, akkor valószínűleg depressziós:

  • rossz hangulat
  • örömre való képesség elvesztése
  • önértékelés elvesztése
  • alvászavar
  • koncentrációzavar
  • gondolkodási nehézségek
  • döntésképtelenség
  • emlékezetzavar
  • hízás vagy fogyás étvágytalanság miatt
  • krónikus fáradtság
  • öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok
  • a jövővel szembeni érdeklődés hiánya
  • napi életvezetési problémák

Egy súlyos depresszió kezelése sokszor antidepresszáns gyógyszeres kezelést is igényel. DE tudni kell, hogy amennyiben nem részesül chronobio-pszichológiai tanácsadásban és pszichoterápiában, akkor nagy valószínűséggel az antidepresszánsok hosszútávon nem hozzák meg a remélt eredményt!

Depresszió alvászavar

Az alvászavar és az elhízás együtt-járása

Alvászavar és az elhízásTalán nem véletlen, hogy mind az alvászavar, mind az elhízás népbetegség. A legújabb tudományos vizsgálatok igazolták, hogy a 7,5 óránál kevesebb napi alvás az inzulin kiválasztást szabályozó hormonrendszer súlyos zavarát okozza és ez hosszútávon elhízáshoz vezet.

Talán ebből egyértelmű is, hogy a fogyókúráknak semmi értelme nincs addig, amig nem szánunk elég időt az alvásra. Ha esetleg alvászavarban szenvedünk, akkor viszont okosabb először alvásterapeutához fordulni, mert elégtelen mennyiségű vagy minőségű alvás mellett hiába küszködünk még a fogyókúrával is, csak további extra stresszt jelent a szervezetnek, de sikerre biztos nem számíthatunk.

Érdemes elgondolkodni azon az összefüggésen is, hogy a rövid alvási idő a szervezet evolúciós kódjában a táplálékbőséggel együtt szerepel: nyáron hosszúak a nappalok, sok a táplálék – az élőlények ilyenkor zsírraktárakat képeznek, amit majd a hosszú téli hónapokban fogyasztanak el/le. Tehát azzal, hogy keveset alszunk, testünket a zsírpárnák szaporítására sarkalljuk….

Rendelésemen komplex személyre szabott alvási-táplákozási terápiás programot kaphatnak a fogyni vágyó alvászavarban szenvedő páciensek.

Fizikai és szellemi teljesítménycsökkenés

Az alvászavar a krónikus fáradtság miatt természetesen fizikai és szellemi teljesítmény csökkenéshez is vezet.

A fizikai teljesítőképesség csökkenése akár a napi életvezetést is megnehezíti. Bár nem tud aludni a beteg, mégis húzza az ágy, nehezére esik felkelni. A napi feladatok ellátása is nehézséget jelent. Nehezen tud koncentrálni. Ez a munkájának ellátásában vagy a tanulmányaiban akadályozza. Gondolkodása, tanulási képessége, emlékezete súlyosan hátráltatott. Képtelen döntéseket hozni, hezitál, bizonytalan, késlekedik, halogat. Motivációja alig van.

A reakcióidő jelentősen megnő, ami könnyen balesetekhez vezethet

A sportteljesítmények romlanak.

S

Az elszenvedett kudarcok az önértékelését egyre jobban aláássák. Érthető a szorongás fokozódása és a depresszió kialakulása.

Reflux és társai

A reflux, a gyomorfekély és az IBS – irritábilis bélszindróma – az alvászavar gyakori következményei. Ezeknek a tipikus pszichoszomatikus kórképeknek a hátterében chronobiológiai zavar áll. Az alvászavar gyógyulásával ezek a tünetek is rendeződnek.

reflux

A balesetmentes közlekedésért

Tudományosan megtervezett alvásprogram a gépkocsivezetőknek a balesetmentes közlekedésért!

A kialvatlanság és az alvászavar áll a legtöbb közúti baleset hátterében!

A tudományosan megtervezett chronobio-pszichológiai módszer sikere igazolja, hogy a belső pszichobiológiai programunkhoz való igazodás a pihentető, jó alvás záloga: aki megtanulja felismerni szervezete belső ritmusát és alvását ehhez igazítja az képes lesz újra jól aludni akár változó feltételek /pl. váltott műszak, éjszakai munka, éjszakai vezetés, hosszú fárasztó vezetési feltételek/ mellett is. Az alvásterápiában jártas tanácsadó pszichológus rugalmasan alkalmazható személyre szabott alvásprogramot tud javasolni és betanítani bárkinek, annak is aki egyszerűen csak enyhe alvászavarban szenved és annak is aki azért kialvatlan, mert különböző elvárások miatt nincs lehetősége éjszaka eleget aludni. Az éjszakai alvás hiányát jól megtervezett nappali alvásszakaszokkal lehet pótolni, de csak akkor, ha azok a belső ritmusunknak megfelelő időben történnek.

Az alváspszichológus dolga az alvási káoszban a személyes adottságokat és lehetőségeket figyelembe véve rendet teremteni, és az alvászavar már a múlté. Gépkocsivezetők részére lehet olyan alvásprogramot tervezni ami egyúttal szolgálja a változó fuvarigényeket és a belső szervezet harmóniáját is – biztosítva ezzel a balesetmentes közlekedés feltételét.

A közúti balesetek 40%-ának hátterében közvetlenül a kialvatlanság áll, további 35%-uk közvetett kapcsolatban van az alvászavarokkal. Ez az elrettentő adat és a mögötte húzódó emberi tragédiák egyre inkább sürgetnék az alvás működésével kapcsolatos ismeretek széleskörű elterjedését.

Krónikus fáradtság szindróma

Az alvászavar következtében természetesen kialakul a krónikus fáradtság szindróma . A napi életvezetés egyre nehezebbé válik. A fizikai, mentális ill érzelmi terhelhetőség egyre csökken, majd szinte minimális lesz. A rosszkedv, a kilátástalanság érzése egyre jobban elmélyül, ami depresszió kialakulásához vezethet. A pszichoszomatikus esékenység nő. Stresszbetegségek és krónikus fájdalmak alakulhatnak ki. A tünetek hosszútávon akár a normál életvezetés teljes kudarcát eredményezhetik.

Éjszakai evésszindróma

Éjszakai evésszindróma

Az éjszakai evésszindróma az egyik legmostohább alvásbetegség, mert nem elég, hogy nem tud aludni a beteg, még hízik is…Bármilyen hihetetlen is, az ilyen betegségben szenvedők sokszor nem is tudnak arról, hogy éjszaka felkeltek és rávetették magukat a hűtőre. Elsősorban szénhidrátot esznek, és mivel az éjszakánként többször is előfordulhat, gyorsan meghíznak. Amennyiben nem keresnek, vagy nem találnak szakszerű segítséget, idővel kialakulnak az alvászavar következményei mellett az elhízás következményeként fellépő betegségek is: metabolikus szindróma, cukorbetegség, magas vérnyomás stb.

Ez a betegség tulajdonképpen az alvászavar és az alvajárás egy speciális esete. A probléma hátterében jellemzően jól körvonalazható pszichés probléma áll. Nem segít rajtuk, amikor családtagjaiktól, barátaiktól megkapják, hogy: nem igaz, hogy nincs annyi akaraterőd, hogy megálld, hogy ne zabálj éjszaka! …. Nem győzőm hangsúlyozni, hogy ezek a betegek NEM tehetnek róla, hogy éjszaka felkelnek és mértéktelenül esznek – egyszerűen nincsenek tudatában, mit tesznek, tudatuktól, akaratuktól teljesen függetlenül teszik.

Az éjszakai evésszindróma egy olyan zavar, amelyben az érintett személy éjszaka nagy mennyiségű ételt fogyaszt. Ez a zavar az alvászavarral és az étkezési zavarral is összefüggésbe hozható.

Az éjszakai evésszindróma tünetei közé tartozik az éjszakai étvágy, az állandó éhségérzet, az éjszakai evési rohamok és a túlevés érzése. Az érintett személyek gyakran ébrednek fel, hogy enni tudjanak, és nehézséget tapasztalnak az alvásban, ami tovább súlyosbítja a zavart.

Az éjszakai evésszindróma hátterében sok különböző tényező állhat, beleértve az érzelmi stresszt, a szorongást és a depressziót. Az éjszakai evésszindróma kockázati tényezői közé tartozik a rendszertelen étkezési szokások, az inzulinrezisztencia és az elhízás.

Az éjszakai evésszindróma kezelése általában magában foglalja az életmódbeli változtatásokat, az étkezési szokások és az alvási szokások módosítását, a szorongáskezelést és az antidepresszánsok vagy az alvási segédeszközök használatát. Fontos, hogy az érintettek konzultáljanak az orvosukkal, hogy megfelelő kezelést kaphassanak.

Az éjszakai evésszindróma nagy hatással lehet az érintett személyek életminőségére és általános egészségére. Ha észleli, hogy éjszakai evésszindrómája van, fontos, hogy ne hagyja figyelmen kívül és keressen segítséget a kezeléshez.

Fájdalomszindrómák

Jelen esetben azokra a hosszan fennálló, különösebb szervi okra nem visszavezethető fájdalmakra gondolok, amik hátterében nagy valószínűséggel pszichoszomatikus tünetképződést feltételezhetünk. Ezeket gyakran stressz következtében kialakult fájdalomszindrómáknak tekintjük, és az alvászavar, mint tartós, súlyos stressz könnyen vezethet ilyen kórképhez. A fájdalom helye sokszor a stresszt okozó, elszenvedett trauma jellegére is utal. Pl. aki sokat vállal, annak a válla fájhat, a negatív indulatok a gyomor- bélrendszer fájdalmaihoz vezethetnek stb.

Fájdalomszindróma és az alvászavar

A fájdalomszindróma és az alvászavar közötti kapcsolat összetett lehet. A fájdalom, különösen az időskori krónikus fájdalom, gyakran összefügg az alvászavarokkal. Az alvászavarok, mint például az álmatlanság, az alvás közbeni légzési rendellenességek, a nyugtalan láb szindróma és a REM alvás zavarai, gyakran előfordulnak fájdalomszindrómában szenvedő betegeknél.

Az alvászavarok és a fájdalom közötti kapcsolat azért is fontos, mert a rossz alvás minősége tovább súlyosbíthatja a fájdalom érzetét és hosszabb ideig tarthatóvá teheti. A fájdalom pedig csökkentheti az alvás minőségét és mennyiségét, ami visszahat az ébredési időszakra.

Egyes kutatások azt sugallják, hogy a fájdalom és az alvászavarok közötti kapcsolat oka lehet az, hogy mindkét zavar ugyanazokat az idegi utakat és neurotranszmittereket érinti az agyban. Az alvászavarok és a fájdalom kezelése összetett lehet, és gyakran az alapbetegség kezelésével kezdődik.

Az alvásminőség javítása érdekében hasznos lehet az alvási szokások és környezet optimalizálása, az életmódbeli változtatások, az alvászavarok specifikus kezelése, valamint a fájdalomkezelés, amely magában foglalhatja az orvosi terápiát, a fizikoterápiát és az alternatív terápiákat.

Fontos, hogy az alvászavarokkal és fájdalomszindrómával küzdő betegek konzultáljanak orvosukkal, hogy megfelelő kezelést és támogatást kaphassanak. Az időben történő diagnózis és kezelés segíthet a betegeknek javítani az alvásminőségüket, enyhíteni a fájdalmat és javítani az életminőségüket.

Pszichés alvászavar

Sokan el sem tudják képzelni, hogy létezik ez a sötét éjszakai démon, az alvásprobléma. Sajnos ők vannak egyre kevesebben. Olyanok is vannak köztünk, akik életük egy részében nem tudták elképzelni el azt állapotot, de ma már ismerősei és alkalmanként szenvednek tőle.

Végül is sajnos sokan ismerjük az átforgolódott éjszaka problémáját, amikor kialvatlanul megyünk munkába másnap, és haszontalanul is töltöttük az időnket. Sajnos léteznek olyanok is akik régóta napi szinten együtt élnek vele, sőt mi több, valóban, szinte sötét démonként rettegnek tőle.

A pszichés alvászavar a valós társadalmi jelentőségét a következő elgondolkoztató adatok alapján lehet megbecsülni:

  • az emberek 70 %-nak már volt legalább 1 hétnél tovább tartó alvászavara
  • az emberek 30 %-nak tartós alvászavara van, ami jelentősen rontja az életminőségüket
  • a közlekedési balesetek óriási hányada összefüggésben van az alvászavarral
  • ugyanez vonatkozik az olyan tömegkatasztrófákra, mint amilyen pl. Csernobil is volt
  • már egészen kisfokú alvászavar negatív hatással van a memóriára és a tanulási teljesítményre
  • ugyancsak kísérletileg igazolták, hogy már kisfokú alváshiány is negatív hatással van az immunrendszer működésére
  • az alváshiány depressziót okoz
Alvászavar Álmatlanság gyógyítása 1

Magyarul: az alváshiány fáradtságot és rossz közérzetet okoz, aminek rendkívül szerteágazó közvetett következménye van mind az egyének, a családok és a munkahelyek vonatkozásában.

Összességében elmondhatjuk, hogy az alvásproblémák olyan hihetetlenül komoly gondot jelentenek, hogy a gyógyszeriparon belül szinte egy egész iparág nőtte ki magát: az altatók és nyugtatók újabb és újabb generációjának kifejlesztése, gyártása, piacra dobása emberek millióit foglalkoztatja a világban.

De miért csak a gyógyszeripar ilyen leleményes? Mi, pszichológusok miért nem tudunk erre az alapvetően pszichés problémára hatékony segítséget ajánlani a saját szakmai eszközeinkkel?

A Stressz, szorongás kezelése

A stressz életünk meghatározó érzésévé nőtte ki magát. Örökké hajszoltak vagyunk, újabb és újabb határidőknek, befizetéseknek, számonkéréseknek, konfliktusoknak vagyunk kitéve.

Legelemibb életfunkcióinkra, mint pl. étkezés, alvás nem tudunk elég időt és figyelmet szentelni. Nem tudunk pihenni úgy, hogy közben ne gondoljunk arra, hogy éppen mi mindent kéne tennünk – ez az érzés sokszor már a gyerekeknek sem adatik meg. A helyzet adott – ennek kell megfelelnünk. De hogy hogyan, és hogy milyen áron, az rajtunk múlik.

Hogy mennyiben múlik rajtunk és mit tehetünk azért, hogy nap mint nap a sikereinket élvezhessük és ne a kudarcaink nyomasszanak – ezt fogjuk a pszichébiológiai stresszkezeléskeretein belül megtanulni. Itt tehát nem csak a stresszel szembeni megküzdéshez szükséges életkészségeket tanulhatja meg, hanem azt is, hogy szervezetünk hogyan működik, mik az Ő elvárásai, és ezeket hogyan lehet összhangba hozni a környezetünkből ránk nehezedő elvárásokkal anélkül, hogy sérülnénk.

Mit is nevezünk stressznek?

A stressz az élet kihívásaira való menekülési vagy megküzdési késztetés, a testi történések szintjén egy nem specifikus, hanem általános reakció: felmegy a pulzus, a vérnyomás, figyelmünk fókuszál, majd döntünk: megküzdünk-e vagy menekülünk. Egyelőre legyünk őszinték, nincs ebben semmi rossz, sőt úgy tűnik stressz nélkül nincs élet.
A stressz a túlélés alapvető feltétele, stresszreakciónk segít a környezet kihívásainak megfelelni, az alkalmazkodásban, a fejlődésben

Hogyan küzdjünk meg a stresszel?

A stressz ártó tényezővé akkor válik, amikor kimerüléshez vezet, nem pedig akkor, amikor szembenézünk a nehézségekkel, sikeresen megküzdünk velük, azaz képessé válunk kontrollálni az új helyzeteket, rugalmasan alkalmazkodunk és viselkedésrepertoárunkban, készségeinkben fejlődünk. Mi hát a teendő stressz esetén?
A stresszkezelés a helyzet tudatos kontrollját jelenti. Ezt fogjuk megtanulni a “pszichológia órákon”.

Pszichobiológiai stresszkezelés

De a stressz természetesen szervezetünket mint biológiai rendszert is érinti.

Hogy mikor hogyan és miért ezt fogjuk a “biológia órákon” megtanulni és természetesen azt, hogy hogyan lehet ezeknek a negativ hatását minimalizálni, azaz a stressznek az egészségünkre gyakorolt káros hatását fogjuk kivédeni vagyis hogy hogyan tudunk biológiai-élettani eszközökkel is védekezni a ránk ható stresszel szemben.

Pszichébiológiai stresszkezelést tanulhat az, aki úgy érzi, hogy lelki vagy testi problémái hátterében a stressz áll. A tréning körülbelül 2-3 alkalmat vesz igénybe, és beletartozik a komplex életvezetési és egészségvédelmi tanácsadás is.

Kifejezetten ajánljuk menedzsereknek, akik esetleg sokszor napi 16 órában dolgoznak, és többszáz felelősségteljes döntést hoznak meg hetente, hisz ennek a kihívásnak csak tudatos pszichobiológiai hozzáállással lehet hosszútávon megfelelni, különben könnyen betegség lehet a következménye. (pl. alvászavar, magas vérnyomás, gyomorfekély, irritábilis bélszindróma, migrén, depresszió, kiégési szindróma stb.)

Ugyancsak ajánljuk pl. krízishelyzetet átéltek embertársainknak, hogy a poszttraumás szindrómát megelőzhessék. És természetesen ajánljuk mindazoknak az egészségtudatos érdeklődőknek akik megelőzni szeretnék a stresszbetegséget és még időben szeretnének olyan életvezetési stratégiákat kialakítani, amik a nyugodt élet és a nyugodt alvás zálogát jelentik.

Mik a stressz vegetativ tünetei?

Émelygés, emésztési problémák, gyomorfájás,puffadás, hasmenés ,székrekedés váltva, felszínes légzés,izzadás,nyirkos tenyér, kellemetlen testszag, alvászavarok, fejfájás,derékfájás, merev nyak és váll, szaporapulzus, magas vérnyomás, szédülés,ájulás, krónikus fáradtság.

Mik a stressz viselkedésbeli tünetei?

Élvezeti szerek túlzott fogyasztása: kávé,cigi,drogok, gyógyszerek Étkezési furcsaságok: túl sok evés,étvágytalanság, kényszerevés, éjszakai evés, kényszerrágás, anorexia, bulémia

Impulzivitás: agresszív vezetés, indokolatlan dühkitörések, parancsolgatás, sértegetés, kritizálás, cinikusság

Éjszakai fogcsikorgatás, szemrángás, pislogás, gombóc a torokban, Indokolatlan alárendelődés

Mik a stressz érzelmi tünetei?

Gyakori sirás, ideges nevetés, idegesség, ingerlékenység, unatkozás, impulzivitás, levertség, oktalan szomorúság, túlérzékenység, döntésképtelenség, határozatlanság, feledékenység, csökkent kreativitás, emlékezeti problémák, humorérzékvesztés, szexzavarok

Mik a leggyakoribb stresszorok?

Családi konfliktusok, megfeleléskényszer, határidők, hendikeppek, időzavar, közlekedési nehézségek, anyagiak, egzisztenciális zavarok

Milyen betegségek kialakulásáért felelős a stressz?

  1. Pszichés betegségek

Fejfájás, depresszió, szorongásos kórképek, fóbiák, paranoiák, vis.zavarok, indulati probl, szexzavarok, alvászvarok szenvedélybetegségek – mintha mindenki érintett lenne?!

  1. sziv- érrendszeri betegségek
  2. 2-es tip cukorbetegség — A stressz szülte nassolás, evészavarok –cukorbetegséghez, elhizáshoz vezet. (A stresszreakció miatt a cukorraktárak hirtelen kiürülnek- ez már magában a hasnyálmirigy fokozott igénybevételét jelenti)
  3. immunrendszer

Stressz hatására a szervezet a külső ellenségre fókuszál, nem a belsőkre /bakt,virus,gomba, rák/ Pl. haláleset után a családban betegségek /pl. rák/

  1. hormonzavar — Legjellemzőbb: Pajzsmirigy, terméketlenség
  2. dohányzás — Tüdőrák, veserák, érelmeszededés
  3. alvászavar

A szorongás

A szorongás az egyik leggyötrőbb állapot:. Bizonytalanságot élünk át, és ez az érzés a testünkben is megjelenik: gombóc van a torkunkban, szorít a szívünk, feszülnek az izmaink, összeszűkül a gyomrunk.

s

A szorongás mögött sokszor felfedezhető valamilyen stressz, akár trauma, vagy tartós készenléti állapot.

_

A szorongás hosszútávon testünket-lelkünket roncsolja, a stresszbetegség különböző tünetei előbb-utóbb megjelennek.

A szorongás egyik tipikus tünete az elalvás zavar, vagy az éjszakai meleg-ébredés – kimelegedve, izzadtan ébredünk – súlyos visszaalvási problémákkal. Az alapszorongással párhuzamosan kialakul a speciális alvásszorongás is, amikor már napközben nem tudunk szabadulnia a gondolattól, hogy vajon fogunk-e aludni éjszaka.
Sajnos nagyon elterjedt a szorongás gyógyszeres kezelése: Xanax, Frontin, Rivotril stb. Ezek a gyógyszerek nagy kiszerelésben – pl. 100-as csomagolásban – kaphatók, és általában a szomszédnak mindig van…. Sajnos ezek azok a gyógyszerek, amik nemcsak hogy hozzászokást, hanem kifejezetten függőséget is okoznak, ráadásul – bár eleinte kifejezetten jó hatással vannak az alvásra – mégis az alvás természetes életfolyamatát alapjaiban rombolják! Az egyik legnagyobb merénylet, amit az idegrendszerünk ellen elkövethetünk, ha rászokunk ezeknek a gyógyszereknek valamelyikére. Ha már rászoktunk, sürgősen kérjünk segítséget a leszokáshoz!

Az óraátállítás hatása az emberekre

Annak idején, mikor bevezették az óraátállítást ősszel és tavasszal, azzal indokolták, hogy ez a gazdaság szempontjából fontos lépés, mert sok villamos energiát lehet megspórolni. Akkor senkit nem érdekelt – és talán nem is túl sok emberben merült fel – az a kérdés, hogy ez vajon milyen hatással lesz ránk, emberekre.

A  szubjektív  és objektív tapasztalatok /pl. baleseti statisztikák/  elgondolkodtató adatai és a chronobiológiával /biológiai óra élővilágra gyakorolt hatását vizsgáló tudomány/ foglalkozó szakemberek véleménye szerint ideje lenne az óraátállítás ötletét újra fontolóra venni.

A chronobiológia tudománya talán még gyerekcipőben sem járt az óraátállítás idején, azóta viszont a biológia egy nagyon ígéretes szakágává nőtte ki magát, tanácsait az orvostudomány kikéri és komolyan veszi. Példa erre, hogy az USA több onkológiai központjában a kezeléseket a chronobiológusok által javasolt
időpontok szerint programozzák és ennek eredménye a túlélési statisztikákban tükröződik.

A chronobiológusok szerint az óraátállítást követő néhány napban bekövetkező lényegesen több baleset érthető. A biológiai óránk egy rendkivűl finom műszer. A szervezetünkben lejátszódó életfolyamatok ritmusát a biológiai óra hangolja össze. Úgy működik, mint a karmester a zenekar élén. Karmester irányítása nélkül nem tudna egy olyan soktagú zenekar működni, mint amilyen egy élő szervezet! Az emberi szervezet a maga rendkívül bonyolult testi-lelki és szociális folyamataival a világ legösszetettebb élőlénye és igen érzékenyen reagál a változásokra. A legkisebb változás is kibillenti az egyensúlyából a rendszert és változások sorát eredményezi egész addig, míg egy új működési egyensúly be nem áll. Az egyensúly vesztett állapotban viszont a rendszer sérülékeny és sokkal bizonytalanabbul reagál a környezeti ingerekre. Az ember esetében ez konkrétan azt jelenti, hogy lankad a figyelme, fáradékonyabb, megnő a reakcióideje és csökken a reakciók pontossága. Természetesen ez fokozza a balesetek kockázatát, ami meg is látszik, mert az óraátállítást követő napokban sokkal több baleset van – sajnos.

Az óraátállítás a legnagyobb gondot azoknak az embereknek okozza, akik pontos napirend szerint élnek. Nyilván aki mindennap ugyanakkor fekszik le és reggel is ugyanabban a megszokott időben kel fel, annak át kell állnia egy új napirendre és ez időt igényel, ami idő alatt ők sérülékenyebbek.
Ez persze semmiképpen sem jelenti azt, hogy rosszabb lenne, ha valakinek van egy jól megszokott napirendje, mint a természetben az élőlényeknek, akiknek az életműködéseit a Nap programozza. Ez így lenne természetes és az utolsó 150 évet kivéve – mióta Edison felfedezte az elektromos áramot – ez mindig is így volt. A civilizált ember a villany segítségével a földi élet örök törvényét felül képes írni, de tudomásul kell venni, hogy ennek az előnyei mellett hátrányai is lehetnek.

Az az igazság, hogy azok az emberek, akiknek nincs napirendjük, hol ekkor fekszenek, hol akkor, hol beledolgoznak az éjszakába, hol belealszanak a nappalba valójában sokkal sérülékenyebbek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a több műszakban vagy éjszakás műszakban dolgozó emberek átlag életkora lényegesen alacsonyabb és a különböző megbetegedési listákon is /szív- érrendszeri, rák, II-es típusú cukorbetegség stb/ magas kockázatú helyeken szerepelnek.

A másik probléma az óraátállítással az ember biológiai ritmusainak ciklusidejével kapcsolatos. A felnőtt ember idegrendszerének alapritmusa kb. 90 perces, alvási ciklusaink is erre a ritmusra épülnek rá. Normálisan 5 kb 80-100 perces ciklust alszunk éjszakánként. Mivel minden ciklus végén egy „kapu” nyílik, ami automatikusan felajánlja éber állapotban az elalvás lehetőségét, sokkal könnyebb lenne az átállás, ha másfél órával kéne előrébb vagy hátrább állítani az órát, mert akkor csak 1 „kapuval” kéne előrébb vagy hátrább „ugranunk”, de magát a 90 perces ultradián ritmust nem zavarnánk meg.

Hogyan tudjuk minél rugalmasabbá tenni az óraátállást a magunk számára?

Az őszi óraátállítás sokkal kellemesebb, mert úgy érezzük „nyerünk 1 órát”, azaz október 26-án hajnali 3-kor 2-re fogják visszaállítani az órákat, tehát 1 órával tovább aludhatunk reggel. Így estére, a szokásos lefekvési időnkre nem is leszünk túl álmosak. Azt javaslom, hogy azért, hogy ne kelljen egyszerre a napirendünket is és a 90 perces ritmusunkat is megtörni, a 90 perces ritmusunk szerinti következő kapuban, tehát pl. aki fél 11-kor szokott lefeküdni, az most az új idő szerint ne fél 11-kor, hanem 11-kor menjen aludni. Az új idő szerint ugyanis ez lesz a következő kapu, amikor amúgy is automatikusan elálmosodik.

Napközben viszont sokszor nézzen az órájára, „tanítsa” a szervezetét az új időre.

Ezek az egyszerű tanácsok megkönnyítik az átállást, 1-2 napra lerövidítik még a nagyon szabályos életvezetésű emberek számára is.
Akinek nincs napirendje, annak talán nem is jelent különösebb problémát az óraátállítás. Tudniuk kell viszont arról, hogy a rendszertelen életmód nagyon komoly rizikó az egészség szempontjából. A kiszámíthatatlanság, amit a belső biológiai lényük átél /nem tudja mikor fog aludni, vagy enni stb/ óriási stresszt jelent a szervezetnek és ezért minden stresszbetegség hamarabb megjelenhet az ő esetükben. /Szív- érrendszeri betegségek, allergiák, hormonzavarok, gyomor- bélrendszeri megbetegedések, fájdalomszindrómák, stb, sajnos beleértve még a rákot is./

ADHD vagy ADD – figyelemzavar hiperaktivitással vagy anélkül

SEGÍTSÉG! Valami nálunk nem stimmel!!!

Nem biztos, lehet, hogy csak – akiről szó van – az embereknek abba a 10 %-ba tartozik, aki ADHD-s!

Ezzel együtt valóban van aki az ADHD-t betegségnek tartja, van aki csak fogyatékosságnak, én egyszerűen csak úgy gondolom, hogy ezek azok az emberek akiknek másképp jár az agyuk…

Náluk az intelligencia vízválasztó jelentőségű: a nagyon intelligensek között sok a zseni, a nagyon unintelligensek súlyos társadalmi beilleszkedési zavarokkal küszködnek, a börtönök tele vannak velük és sokan közülük súlyos pszichiátriai betegek. Az átlagos intelligenciájú ADHD-soknak jellemzően folyamatos életvezetési nehézségeik vannak.

Az viszont minden ADHD-sra érvényes – intelligenciától függetlenül – hogy nagyon hajlamosak a depresszióra, a kiégésre és sok más pszichiátriai kórképre, mert „ezerrel élnek”. Ők azok akik mindig tövig nyomják a gázpedált és satuféket nyomnak minden sarkon. Az egyik kliensem ezt így fogalmazta meg:

„Tudod, ha én csinálok valamit, azt nagyon csinálom”.

Sajnos az alvásprobléma is nagyon jellemző rájuk, ami csak ront a helyzetükön, mert gyakorlatilag minden tünetüket felerősíti. Még feszültebbek, még idegesebbek, még türelmetlenebbek, még enerváltabbak, máskor még jobban tombolnak – magyarul még kiszámíthatatlanabbak…

Az ADHD angolul attention deficit hiperactiv syndroma, ami magyarul annyit jelent, hogy figyelemzavaros hiperaktív szindróma. Én a figyelemzavart inkább más típusú figyelmi működésnek tartanám, ami viszont valóban érzékenyebbé teszi az idegrendszert a különböző pszichiátriai betegségekkel szemben.
l

Mindenkinek fontos, hogy jól aludjon, de az ADHD-sok érzékeny idegrendszere összeomlik az álmatlanság stressze alatt. Azonnal alvásterapeutához kell fordulni, aki ha – jó esetben – ért az ADHD-hoz is, pontosan tudni fogja hogyan segítsen.

Európában még keveset foglalkoznak a felnőtt ADHD-sokkal, Amerikában viszont ADHD coachok tömegét képezik ki és saját érdek képviseleti szerveik vannak. Ez talán mutatja, hogy mekkora problémát jelent a társadalomnak az ADHD.

w

Ha az eddig leírtak alapján néhány dologban a hozzátartozójára /vagy bárkire…/ ismert, nézze át az alábbi tünetegyüttest és ha ezek nagy része jellemző az illetőre, akkor valószínű, hogy ő is az ADHD-sok népes táborába tartozik.

ADHD TÜNETEK

  1. Gondolatok, belső késztetések, impulzusok miatt gyakran félbehagyom aktuális tevékenységemet
  2. Szükségem van arra, hogy időnként felálljak ülőhelyemből hogy mozoghassak – nem tudnak egy helyhez leszögezni
  3. Gyerekkoromban hiperaktív lehettem
  4. Sokszor azon kapom magam, hogy csak úgy ábrándozok, álmodozok, terveket szövök
  5. Nehezen koncentrálok, a figyelmem könnyen elkalandozik ha nem köt le kellőképpen a beszélgetés vagy az aktuális tevékenység
  6. Sok ötleten, gondolaton, terven jár folyamatosan az agyam
  7. Képes vagyok egyszerre több dologgal foglalkozni / pl. telefonálok, tévét nézek, közben figyelek arra is ami épp a környezetemben történik/
  8. Képes vagyok annyira belemerülni valamibe, hogy minden másról megfeledkezem
  9. Előfordul, hogy tapintatlan vagyok: rossz helyen rosszat mondok
  10. Nem vagyok elég fogékony a szociális visszajelzésekre: olyat mondok vagy teszek, ami másnak rosszul esik
  11. Előadások, tárgyalások alatt sokkal jobban tudok figyelni ha jegyzetelek közben vagy ha unalmasnak találom akkor firkálok
  12. Nehezen tudom a figyelmemet az olvasásra összpontosítani, hacsak nem nagyon érdekes amit éppen olvasok
  13. Nem túl jó a rövid távú memóriám
  14. Az időt, mint dimenziót nehezen kezelem Vagy krónikus késő vagyok vagy folyamatosan kontrollálom hogy mennyi az idő és nagy hangsúlyt fektetek a pontosságra, Nem tudom reálisan megítélni, hogy mennyi idő telik el valamivel, A múltbeli emlékeket nehezen tudom az időpontokhoz kapcsolni
  15. Nehezen tűröm a szabályokat és utálom a bürokráciát
  16. Szeretem ha a feladatok világosan körvonalazva vannak
  17. Szeretem a világos keretrendszereket, amiben könnyű eligazodni
  18. Könnyen kaotikus állapotok tudnak kialakulni körülöttem
  19. Nem biztos, hogy fontossági sorrend szerint cselekszem – inkább hajlamos vagyok arra, hogy intuitíven döntsem el, hogy éppen mivel foglalkozzam
  20. Az általam utálatosnak tartok dolgokhoz nehezen fogok hozzá
  21. Perfekcionalista vagyok
  22. A dolgok szisztematikus nyomon követése nem az erősségem és hajlamos vagyok arra is, hogy lelkesen elkezdett dolgokat félbehagyjak
  23. Indokolatlan dühreakcióim, indulatkitöréseim vannak
  24. Nehezen fékezem magam
  25. Sok emberi kapcsolatom, barátságom csorbát szenvedett vagy tönkrement félreértések miatt
  26. Hajlamos vagyok fekete-fehérnek, jónak-rossznak látni a világot – nem jellemző rám az árnyalt, sok különböző szempont mérlegelése utáni véleményformálás
  27. Hajlamos vagyok túlvállalni magam
  28. Kockázatvállaló típus vagyok
  29. Imádom a kalandot, a kihívásokat
  30. Utálok unatkozni
  31. Jellemző rám, hogy gyakran „pörgök”/”pörögtem”
  32. Büntetéssel engem nem lehetett nevelni
  33. Sajnos csak a saját káromon tanulok
  34. Amihez nincs kedvem, azt halogatom

Szeretne újra normálisan aludni? Lépjen velünk kapcsolatba!

Call Now Button